Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére készült el, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük bearanyozódott. Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot - amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.

• A névválasztás

Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.

Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagyfontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.

A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József elkerült Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az Ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Országos siker, majd feloszlás (1980-83)

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).

Újrakezdés (1985-93) Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.

Ma (1993-)

Az Edda 2007-ben

Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek egy új albummal. 2008 telén jelentkeztek az első koncert-DVD-jükkel, valamint idén jelentkeznek a harmincadik albumukkal (Átok és áldás) is.

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt "zarándok hellyé" váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

Diszkográfia

Stúdióalbumok:
• 1980 - Edda Művek 1.
• 1981 - Edda Művek 2.
• 1983 - Edda Művek 3.
• 1986 - Edda Művek 6.
• 1988 - Változó idők
• 1988 - Pataky-Slamovits
• 1989 - Szaga van
• 1990 - Győzni fogunk
• 1991 - Szélvihar
• 1992 - Edda Művek 13.
• 1993 - Elveszett illúziók
• 1994 - Sziklaszív
• 1997 - Edda 20.
• 1999 - Nekem nem kell más
• 2003 - Örökség
• 2005 - Isten az úton
• 2009 - Átok és áldás

Koncertalbumok:
• 1984 - Viszlát Edda!
• 1985 - Edda Művek 5. - csak új dalok kerültek rá
• 1992 - Az Edda két arca - Koncert
• 1994 - Lelkünkből - unplugged + a címadó dal stúdiófelvétele
• 1995 - Edda 15. születésnap

Válogatások:
• 1990 - Best Of Edda 1980-1990
• 1992 - Az Edda két arca - Lyrák - javarészt új és újrafelvett dalok
• 1995 - Edda Blues - új dalokat is tartalmaz
• 1996 - Elvarázsolt Edda-dalok - egy új dal és Edda-dalok más előadoktól
• 1997 - Lírák II. - újrafelvett dalokat is tartalmaz
• 1998 - Best Of Edda 1988-1998
• 1998 - Fire And Rain - válogatás javarészt a 90-es évek dalaiból, újrafelvéve, angol nyelven
• 2000 - Reader's Digest - A magyar rockzene hőskora (4. lemez)
• 2005 - Platina
• 2006 - A szerelem hullámhosszán - újrafelvett és hangszerileg kibővített dalok
27 aranylemez, 4 platinaalbum, 2 gyémántlemez. Több mint 5 millió eladott példány Európában.

Videoklipek

• Keselyű (1981)
• Torony (1981)
• Hűtlen (1981)
• Fohász (karácsonyi szöveggel) (1987)
• Lisztománia (1987)
• Engedjetek saját utamon (1988)
• Szeretem a gyerekeket (1989)
• Mi vagyunk a rock (1989)
• Ördögi kör (1991)
• Szélvihar (1991)
• Nincs visszaút (1992)
• Újra láttalak (1992)
• Szellemvilág (1992)
• Ma minden más (1992)
• Akitől minden szép (1993)
• Elérlek egyszer (1993)
• Lelkünkből (1994)
• Sziklaszív (1995)
• Te talán megértesz (1997)
• Csak bírd ki (2003)

Filmográfia

• Ballagás - a filmben több Edda-dal elhangzik, az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik
• Egy nap rock - koncert-dokumentumfilm az 1981-ben a Hajógyári szigeten tartott fesztiválról, melyen az Edda is játszott
• A pártfogolt - az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik az 1981-es Dorogi Rockfesztiválon, a Változás című dalt adják elő
• Kölyköd voltam - dokumentumfilm az 1983-as feloszlásról
• Koncert tűzközelben – az 1986-ban a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tartott koncert felvétele
• Edda a Petőfi Csarnokban 1988. június
• Unplugged koncert - az MTV adta ki, hanganyaga felkerült a Lelkünkből albumra
• Edda-tábor - az 1994-es agárdi koncertről
• 15. születésnap
• 20 éves jubileumi koncert, Kisstadion
• Amíg él, el nem felejti - DVD a 2007-es Papp László Sportarénabeli koncertről

Könyvek az Eddáról

• Riskó Géza: Edda Művek, Miskolc (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1984) ISBN 963-422-571-3
• Riskó Géza: Vasrock (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987) ISBN 963-222-036-6
• Pataky Attila: Bor, szex, rock and roll... és lélek (Pataky Menedzsment, 2007) ISBN 978-963-06-3463-2